11. ra
2007.05.24. 17:22
6. fejezet: A kviddicsjtk fejldse a 14. szzad ta
6. fejezet: A kviddicsjtk fejldse a 14. szzad ta
A kzdtr Zacharias Mumps a 14. szzadi kviddicsplyt 150 mter hossz, 54 mter szles, ovlis terletknt rja le. A plya kzepn kb. 60 cm tmrj kr helyezkedett el, oda vonult be a labdkkal a br (ahogy akkoriban neveztk: a kviddntnk), a csapatok tagjai pedig fellltak krltte. Abban a szempillantsban, mikor a labdk felrppentek (a kvaffot a br dobta fel), a jtkosok a levegbe emelkedtek. Mumos idejben a labdt glszerzs cljbl pznra szerelt nagy kosarakba dobtk. 1620-ban jelent meg Quintius Umfraville A varzslk nemes sportja c. munkja, amelyben tallhat egy kp a 17. szzadi kviddicsplyrl. Ezen mr feltnik a bntetznaknt ismert terlet. A kosarak immr jval kisebbek, mint Mumps idejben voltak, s magasabb pznkon helyezkednek el. 1883-ban a kosarak eltntek a plyrl, s helyket tvettk a karikk. Ezzel az jtssal, melynek visszhangjrl a Reggeli Prfta is rt, megszletett a ma is hasznlt, modern kviddicsplya
|