A j�t�kosok

Az �rz�
Ez a poz�ci� a for�sok szerint m�r a 13. sz�zadban is l�tezett, b�r az
�rz� feladata m�dosult az id�k sor�n.
Zacharias Mumps szerint az �rz�nek
els�k�nt kell a kosarakhoz �rnie, mivel az � dolga megakad�lyozni, hogy a
kvaff bejusson azok valamelyik�be. Nem tan�csos t�l messzire t�volodnia
hely�t�l, nehogy kosarait t�voll�t�ben �rje t�mad�s. A f�rge �rz�
mindazon�ltal k�pes lehet g�lt szerezni, majd id�ben visszat�rve
meghi�s�tani a t�mad�st. Minden �rz�nek mag�nak kell eld�ntenie, milyen
akci�ra mer nyugodt lelkiismerettel v�llalkozni.
A sz�vegb�l kider�l, hogy Mumps idej�ben az �rz� tulajdonk�ppen egy plusz
feladattal megb�zott hajt� volt. Jog�ban �llt �trep�lni a p�lya t�ls�
v�g�be, �s g�lt szerezni.
Mire Quintus Umfraville 1620-ban meg�rta A var�zsl�k nemes sprtj�t, az
�rz� feladatk�re m�r lesz�k�lt. A k�zd�t�ren kijel�lt�k a b�ntet�z�n�t, s
kimondt�k: az �rz�nek c�lszer�, de nem k�telez� azon bel�l maradva
�rizni�k kosaraikat. Ha j�nak l�tj�k, kirep�lhetnek onnan, hogy
megzavarj�k az ellenf�l hajt�it, ill. hogy feltart�ztathass�k a t�mad�t.

A terel�k
A terel�k feladata keveset v�ltozott az �vsz�zadok sor�n, s val�sz�n�,
hogy szerep�k egyid�s a gurk�k haszn�lat�val. Els�rend� k�teless�g�k
megv�deni csapatt�rsaikat a gurk�kt�l; ezt �t�j�k seg�ts�g�vel
teszik(egykor furk�sbotot haszn�ltak). A terel�knek sosem volt feladatuk a
g�lszerz�s.
A gurk�k terel�se komoly testi er�t ig�nyel, teh�t ezt a poz�ci�t mindig
var�zsl�, �s nem boszork�ny t�lti be. Emellett fontos, hogy a terel�
fejlett egyens�ly�rz�kkel rendelkezzen, hiszen n�ha mindk�t kez�vel el
kell engednie a sepr�nyelet, hoyg k�tkezes �t�st m�rhessen a gurk�ra.

A hajt�k
A legkor�bban kialakult szerepk�r a kviddicsben - a j�t�k c�lja ugyanis
egykor kiz�r�lag a g�lszerz�s volt. A hajt�k egym�snak dob�lj�k a kvaffot,
�s 10 pontot szerezenk csapatuknak, valah�nyszor siker�l �tjuttatniuk a
labd�t a g�lkarik�k valamelyik�n.
A hajt�s technik�j�ban csak a kosarakat felv�lt� karik�k bevezet�se ut�n
egy �vvel, 1884-ben �ltt be jelent�s v�ltoz�s. Akkor meghoztak egy �j
szab�lyt, amely kimondta, hogy a b�ntet�z�n�ba csak egy kvaffot birtokl�
hajt� rep�lhet be, ellenkez� esetben a g�l �rv�nytelen. Ez a megk�t�s az
�n. "stooging"-ot volt h�vatott megakad�lyozni, vagyis azt az elj�r�st,
mikor k�t hajt� a karik�k fel� rep�l, �s az �rz�t f�lres�p�rve szabad utat
nyit a harmadik hajt�nak.

A fog�
A fog� rendszerint a legkisebb tests�ly�, leggyorsabb r�pt� j�t�kos.
Feladata v�grehajt�s�hoz �les szemre van sz�ks�ge, valamint tudnia kell fl
k�zzel �s szabad k�zzel rep�lni. Mivel teljes�tm�nye kulcsfontoss�g� a
m�rk�z�s v�geredm�nye szempontj�b�l - a cikesz megszerz�se a veszt�sre
�ll� csapatot is gy�ztess� teheti -, ez�rt a fog� az ellenf�l
szab�lytalankod�sainak leggyakoribb c�lpontja. A fog�kat, akik
hagyom�nyosan a csapatok legjobb rep�l�i, nagy megbecs�l�s �vezi,
ugyanakkor a tapasztalatok szerint �k szenvedik el a legs�lyosabb
s�r�l�seket.