|
8. ra
2007.05.24. 17:18
3. fejezet-A queerditch-lpi jtk
3. fejezet-A queerditch-lpi jtk
A kviddics szletsnek krlmnyeit s a jtk kezdetleges formjt egy
11. szzadi boszorkny, Gertie Konder napljbl ismerjk. Konder a
Queerditch-lp mellet lakott. Az rtkes forrst ma a londoni
Kviddicsmzeumban rzik.
A naplbl kiderl, hogy a labda brbl volt, csakgy mint a modern
kvaff-ez logikus is, hiszen a ms seprjtkokban hasznlt felfjt
hlyaggal nehz lett volna pontos dobsokat vgrehajtani. Gertie beszmol
rla, hogy a jtkosok "megprbljk betuszkolni" a labdt "a lp kt
szln ll fkba"-ez nyilvn a glszerzs korabeli mdja volt. A szerz
megismertet minket a gurk svel, amit lehetsges, hogy egy creaothceann
jtkos javasolt.
A queerditch-lpi jtkrl legkzelebb csak egy vszzad mltn esik
emlts, mikor Goodwin Kneen levelet rt norvg unokabtyjnak, Olafnak.
Kneen Yorkshire-ben lt, ami jelzi, hogy a jtk mr a Gertie Konder-fle
els beszmolt kvet szz v alatt elterjedt a brit szigeteken. Kneen
levelt a norvg MM levltrban rzik.
A szvegbl kiderl, milyen sokat fejldtt a jtk egy vszzad alatt. A
"kap" bizonyra a hajt rgi neve lehetett. A "Blooder"-t (a gurk
eldjt) furksbottal kellett eltni, nyilvn a bot tulajdonosa terel
volt. Glszerzshez mr nem fkat kellet megclozni, hanem clpkre
szerelt hordkat. Mg mindig hinyzott azonban a jtk egy igen fontos
tartozka: az aranycikesz. A labda csak a 13. szzad derekn tnt fel a
kviddicsplyn, furcsa krlmnyek kztt
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
