12. ra
2007.05.24. 17:22
A labdk
A kvaff Gertie Konder napljbl tudjuk, hogy a kvaffot mr a kezdet kezdetn brbl ksztettk. A ngy kviddicslabda kzl ez volt az egyetlen, amit eredetileg nem bvltek meg. Egyszer, varrott brlabda volt; gyakran fllel is ellttk az egykezes dobs megknnytse cljbl, egyes rgi kvaffokon pedig lyukak tallhatk az ujjak szmra. A markolssegt bbjok 1875-s felfedezse azonban feleslegess tette a flet s a lyukakat, mivel a bbjozott br azok nlkl is biztos fogst nyjt a hajtnak. A modern kvaff 30 cm tmrj, fellete varratmentes. Skarltpirosra elszr 1711 teln, egy szakad esben lejtszott mrkzs utn szneztk. Az esben ugyanis szinte kptelensg volt megtallni a labdt. A hajtkat az is egyre jobban bosszantotta, hogy minden egyes elrontott tads utn le kellett szllniuk a fldre a kvaffrt. Daisy Pennifold azzal az tlettel llt el, hogy clzott bbjt alkalmazva befolysoljk a kvaff zuhansi kpessgt - azaz rjk el, hogy az elejtett labda olyan lassan ereszkedjen a talaj fel, mintha vzben sllyedne -, lehetv tve, hogy a hajtk mg a levegben elkapjk. A kviddicsben ma is a "Pennifold-kvaff"-ot hasznljuk.
A gurkk Az els gurkk (avagy "Blooder"-ek) repl ktmbk voltak, s Mumps korig is csak annyiban vltoztak, hogy gmblyre faragtk ket. Ezeknek a klabdknak azonban volt egy igencsak htrnyos tulajdonsguk: a 15. szzadi terelk mgikus ton megnvelt erej tje knyen szttrhette ket, s a jtkosokat a mrkzs vgig ktrmelk ldzte. A 16. szzad elejn elkezdtek fm gurkkkal ksrletezni. Az lomrl vgl megllaptottk, hogy tl puha a gurkksztshez. Ma mr a gurkk vasbl kszlnek, tmrjk 25 cm. Specilis bbjozottsgukbl kifolylag a gurkk rszlehajls nlkl mindenkit ldzbe vesznek. Ha nem tik valamely irnyba ket, a legkzelebbi jtkost clozzk meg, ebbl kvetkezen a terelknek igyekeznik kell a lehet legtvolabb tartani a gurkkat csapattrsaiktl.
Az aranycikesz Eldje a golden snidget, di nagysg. Arra bvlik, hogy minl tovbb igyekezzen megrizni szabadsgt. Egy 1884-es bodmin-lpi mrkzsen hat hnap alatt nem sikerlt elkapni a cikeszt, a csapatok feladtk a meccset. A cikeszt elkap fog csapata 150 pontot kap s vge a kviddicsmeccsnek
|