|
11. ra
2007.05.24. 17:22
6. fejezet: A kviddicsjtk fejldse a 14. szzad ta
6. fejezet: A kviddicsjtk fejldse a 14. szzad ta
A kzdtr
Zacharias Mumps a 14. szzadi kviddicsplyt 150 mter hossz, 54 mter
szles, ovlis terletknt rja le. A plya kzepn kb. 60 cm tmrj kr
helyezkedett el, oda vonult be a labdkkal a br (ahogy akkoriban
neveztk: a kviddntnk), a csapatok tagjai pedig fellltak krltte.
Abban a szempillantsban, mikor a labdk felrppentek (a kvaffot a br
dobta fel), a jtkosok a levegbe emelkedtek. Mumos idejben a labdt
glszerzs cljbl pznra szerelt nagy kosarakba dobtk.
1620-ban jelent meg Quintius Umfraville A varzslk nemes sportja c.
munkja, amelyben tallhat egy kp a 17. szzadi kviddicsplyrl. Ezen
mr feltnik a bntetznaknt ismert terlet. A kosarak immr jval
kisebbek, mint Mumps idejben voltak, s magasabb pznkon helyezkednek
el.
1883-ban a kosarak eltntek a plyrl, s helyket tvettk a karikk.
Ezzel az jtssal, melynek visszhangjrl a Reggeli Prfta is rt,
megszletett a ma is hasznlt, modern kviddicsplya
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
