4. fejezet: Az aranycikesz sz�let�se

A golden snidget vad�szata a 10. sz�zad elej�t�l d�vott a var�zsl�k
k�r�ben. A golden snidget ma m�r v�dett faj, de akkoriban k�z�ns�ges volt
Eur�pa �szaki ter�letein, j�llehet a muglik ritk�n figyeltek fel a sebes
r�pt�, kiv�l� rejt�z�k�pess�g� mad�rra.
A snidget befog�s�val j�r� d�cs�s�get csak n�velte, hogy a mad�r apr�,
rendk�v�l mozg�kony, �s �gyesen elb�jik a pr�d�ra les� ragadoz�k el�l.
A snidgetvad�szat sok szempontb�l is elit�lend� sz�rakoz�s volt. J��rz�s�
var�zsl� nem helyesli a b�k�s kis madarak sportol�s c�m�n �z�tt
puszt�t�s�t. Emellet a snidgetvad�szatok, melyeket szinte mindig f�nyes
nappal rendeztek,  gyakrabban vezettek a muglik el�tt val�
leleplez�d�shez, mint b�rmely m�s tev�kenys�g. Az akkori Var�zs�tan�cs
ennek ellen�re nem tudta visszaszor�tani a kegyetlen sport gyakorlat�t,
s�t, nem is tal�ltak kivetni val�t benne.
A snidgetvad�szat �s a kviddics tal�lkoz�s�ra 1269-ben ker�lt sor, egy
olyan m�rk�z�s alkalm�val, amelyen a Var�zsl�tan�cs akkori eln�ke,
narberus Brutte is jelen volt. Err�l egy szemtan� besz�m�l�j�b�l tudunk. A
kenti Madam Indignia rabnott lev�lben tud�s�totta az esem�nyekr�l
Aberdeenben �l� n�v�r�t, Pruderi�t (ez a lev�l is megtekinthet� a
Kviddicsm�zeumban).
Madam Rabnot szerint Brutte egy kalitk�ba z�rt snidgettel jelent mega
p�ly�n, �s 150 galleont �g�rt annak a j�t�kosnak, aki a m�rk�z�s ideje
alatt elkapja a madarat. A j�t�kosok egy t�megben emelkedtek a leveg�be.
�gyet se vetettek a kvaffra, csak a Bloodereket ker�lt�k ki. A kismad�r
menek�lni pr�b�lt, de a k�z�ns�g soraiban �l� var�zsl�k mindig
visszakergett�k riaszt�b�b�jjal. Rabnott mindig is ut�lta a
snidgetvad�szatot, bed�h�d�tt �s egy er�s begy�jt�b�b�jjal k�nnyen befogta
a madarat. Bedugta a tal�rja al�, elfutott vele �s elengedte a snidgetet.
Brutte eln�k tombolt a d�ht�l, de v�g�l csak 10 galleon b�ntet�ssel
s�jtott�k.
B�tor tett�vel Rabnott egy snidgetet meg tudott menteni, de az �sszeset
nem mentehette meg. Brutte eln�k �tlete egyszer �s mindenkorra
megv�ltoztatta a kviddicsj�t�k jelleg�t. Az �j�t�s gyorsan terjedt, �s
hamarosan m�r minden kviddicsm�rk�z�sen kieresztettek egy snidgetet.
Mindk�t csapatban kijel�ltek egy j�t�kost (a vad�szt), akinek feladata a
mad�r elfog�sa volt. Ha a snidget elpusztult, a m�rk�z�s v�get �rt, �s az
eredm�nyes vad�sz csapata 150 jutalompontot kapott Brutte eln�k �ltal
felaj�nlott 150 galleon eml�k�re. A mad�r sz�k�s�t a n�z�k riaszt�b�b�jjal
akad�lyozt�k meg.
A k�vetkez� sz�zad k�zep�re azonban a snidget�llom�ny dr�mai m�rt�kben
megfogyatkozott, �gy a Var�zsl�tan�cs, melyben m�r az el�dj�n�l j�val
felvil�gosultabb Elfrida Clagg eln�k�lt, v�dett mad�rnak nyilv�n�totta a
snidgetet, megtiltva annak befog�s�t, elejt�s�t �s a kviddicsj�t�kban val�
haszn�lat�t. Somersetben megalap�tott�k az Indigna Rabnott
Snidgetrezerv�tumot, kviddicsk�r�kben pedig l�zas kutat�s kezd�d�tt a
megfelel� snidgetp�tl� ut�n.
Az aranycikesz feltal�l�sa egy Godric's Hollow-i var�zsl�, Bowman Wright
nev�hez f�z�dik. M�g az orsz�g �sszes kviddicscsapata a madarak k�z�tt
kereste a snidget alkalmas ut�dj�t, a f�mb�v�l�sben j�ratos Wright
hozz�l�tott egy olyan labda fejleszt�s�hez, ami viselked�sben �s
rep�l�sben a snidgetet ut�nozza. K�s�rleteinek �t�t� siker�t �kesen
bizony�tja a hagyat�k�ban tal�lt sz�mtalan pergamentekercs (ma egy
mag�ngy�jt� tulajdon�ban vannak), az orsz�g minden r�sz�b�l befutott
megrendel�sek list�j�val. Az aranycikesz, ahogy Bowman tal�lm�ny�t
nevezte, di� nagys�g�, a golden snidgetettel egyez� s�ly� labda volt.
Ez�st�s sz�rnya a snidget�hz hasonl�an forg� �z�lettel rendelkezett, �gy a
cikesz is k�pes volt az �l� modellj�t jellemz� vill�mgyors
ir�nyv�ltoztat�sra �s hajsz�lpontos man�verez�sre. A snidgettel
ellent�tben azonban a cikeszt �gy b�v�lt�k meg, hogy a j�t�k idej�n a
k�zd�t�r hat�rain bel�l maradjon.
Meg�llap�thatjuk, hogy az aranycikesz bevezet�s�vel lez�rult a 300 �vvel
kor�bban, a Queerditch-l�pon kezd�d�tt fejl�d�si folyamat, �s megsz�letett
az igazi kviddics.